BLOG

MEGSZŰNIK AZ OKJ RENDSZERE???
(2019. 10. 31.)

Pár hónappal ezelőtt az a hír jelent meg több médiumban is, hogy megszűnik az OKJ rendszere. Szerencsére azonban e hír kapcsán is bebizonyosodott, hogy nem eszik olyan forrón a kását! Riadalomra azonban semmi ok, az OKJ rendszere nem szűnik meg, csak “kissé” átalakul 2020 szeptemberétől. 2019. szeptember 30-án a Magyar Közlöny 162. számában ugyanis megjelent azoknak a szakképesítéseknek, rész-szakképesítéseknek a listája, melyeket a 2020. szeptember 1-jétől induló képzéseken lehet majd megszerezni (addig mindent a jelenleg érvényben lévő szabályok alapján lehet indítani).

Továbbra is van lehetőség iskolai rendszerű (nappali, esti tagozat), valamint iskola rendszeren kívüli (tanfolyam - felnőttképzés) képzés keretén belül a szakmákat elsajátítani.
Jelen pillanatban az OKJ-ban megjelent lista alapján az iskolarendszerben megszerezhető szakmák megnevezései vannak túlsúlyban. Vagyis a legtöbb OKJ-s szakmát 2020. szeptember 1-jétől csak iskolai rendszerű képzésben lehet megszerezni, de a jogalkotók gondoltak a munka mellett, tanfolyami kereteken belül tovább tanulni szándékozó felnőttekre is.

Ez azt jelenti, hogy az alapszakmákat nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, több év alatt. A nappali tagozat szervezési rendje nem változott, vagyis továbbra is a klasszikus időrendet kell érteni alatta, szimpla iskolai tanítási napokat, heti öt nap, reggel 8.00-tól, általában délután 15.00-16.00 óráig. Az esti tagozat természetesen azt jelenti, hogy heti két-három alkalommal az órarendnek megfelelően (általában délutántól estig) kerül sor órák megtartására. Nappali tagozatos képzésen tanulók lesznek részt, 14-től 18 éves korig, esti tagozaton pedig már bárki részt vehet, azaz felnőtt is. Abban az esetben, ha tudja vállalni, hogy heti rendszerességgel résztvesz a képzésen több éven keresztül. Ezt a felnőtteknek megtartott oktatási formát hívjuk felnőttoktatásnak. Ez az oktatási forma hosszadalmas és nem annyira rugalmas időbeosztással rendelkezik. 

Az OKJ 2020. évi változásakor azonban gondoltak a jogalkotók a felnőttképzés keretén belül elvégezhető szakmákra is. A felnőttképzés szakmáit tanfolyami kereteken belül lehet továbbra is megszerezni. A 2020. szeptember 1-jétől hatályba lépő országos képzési jegyzék 73 db olyan részszakképesítést tartalmaz, melyet tanfolyami kereteken belül lehet majd elvégezni. Felnőttképzés alatt tulajdonképpen azt az oktatási formát hívjuk, amikor tanfolyami kereteken belül sajátítanak el szakmát a képzésben résztvevők. A felnőttképzési oktatási forma sokkal rugalmasabb időbeosztást biztosít, valamint munka mellett is elvégezhető, pár hónapos képzési ütemezéssel.

FONTOS, hogy sokan összekeverik a felnőttoktatást a felnőttképzéssel! Ez hiba, ugyanis nagy különbség van a két kifejezés jelentése között!

Tehát ha valaki felnőtt fejjel azon gondolkozik, hogy szeretne szakmát megtanulni, akkor 2020. szeptember 1-jétől továbbra is lesz lehetősége erre!
Nézz körbe nálunk, induló képzéseinkről itt találsz bővebb tájékoztatást!

VÁLTOZÁS VÁRHATÓ AZ OKJ-BAN
(2019. 08. 14.)

Bizonyára mindenki számára ismeretes a hír, mely szerint a jelenlegi OKJ rendszere kissé már elavult, ezért 2020 szeptemberétől jelentős változásra számíthatunk! A tervezet szerint a most érvényben lévő OKJ jegyzéket teljes mértékben átalakítják. Ez a változás természetesen érinti mind a képzésben résztvevőket, valamint a folyamatokat megszervező felnőttképző intézményeket, valamint vizsgaszervező intézményeket is. Az OKJ-s képzések megszüntetésével leegyszerűsödne és szétválasztható lenne az iskolai keretek között és a felnőttképzési tanfolyamokon megszerezhető szakképesítés. Információink szerint a jövőben két szakmalista jön létre: a szélesebb és általánosabb szaktudást adó végzettséget csak a 3–5 éves állami-egyházi szakiskolákban és technikumokban lehetne megszerezni, a felnőttképzési tanfolyamokon viszont bárki szerezhet újonnan vagy ezek mellé olyan speciális, kiegészítő szakmai tudást, ami a gyorsan változó munkaerőpiaci igényeknek megfelel.

A tervezet szerint: 

1. Lesznek széles alaptudást nyújtó alapszakmák (például asztalos, hegesztő stb.), amelyeket csak állami vagy egyházi iskolarendszerű oktatásban, tehát az ötéves technikumban vagy a hároméves szakképző iskolákban lehet majd megtanulni. Ez a lehetőség a már más területen dolgozó felnőtteknek is nyitott lesz: ők (például egy érettségi birtokában) rövidebb idő alatt is megszerezhetik
    ezeket az alapszakmákat ezekben a szakképző centrumokban. 2016 óta a második szakma elsajátítása is ingyenes, ha azt iskolai keretek között tanulja az ember.
2. Ezeken kívül bármilyen speciálisabb, részterületet érintő szaktudást a felnőttképzési kurzusokon szerezheti meg az ember, amelyeket magáncégek, szervezetek, de a szakképző centrumok és az egyetemek is folytatnak. Itt jellemzően féléves vagy egyéves rövidebb képzéseken lehet elsajátítani a speciális tudást: egy ápoló átképezheti magát gyermek intenzív szakápolóvá, egy gépésztechnikus erőművi blokkgépésznek. Miután ez a terület bárki számára nyitott, egy karrierváltáson gondolkodó tanár vagy rendőr is kitanulhatja itt a szakács-, a virágkötő- vagy a kozmetikusi mesterséget. Ezek a felnőttképzések szolgálnak arra is, hogy egy Magyarországra belépő vállalat gyorsan kiképezze a saját technológiájára az újonnan felvett munkaerőt, egy vállalat gyorsan átképezze a saját dolgozóit egy új technológiára, vagy beiskolázza alkalmazottait nyelvtanfolyamra.

Az egyelőre még a szakmákban lévőknek sem világos, hogy mi lesz az Országos Képzési Jegyzék helyett. Információink szerint a jövőben két szakmalista jönne létre: az egyik az iskolarendszerű képzésre vonatkozó alapszakmákat sorolná fel, a másik a felnőttképzésben oktatható specializációkat. A felnőttképzés szereplői ez alapján akár egymással versengve is kínálhatnák a képzéseiket, csak be kell tartaniuk a központilag meghatározott kimeneti követelményeket, azaz azt, hogy egy adott szakképesítés elnyeréséhez milyen tudásanyagot kell teljesítenie a vizsgázónak. A diákok ezután független vizsgaközpontokban tehetnének vizsgát (a rendszer részben most is hasonló, hiszen a felnőttképzésben tanuló diákok a kormányhivatalok által kijelölt vizsgabizottságok előtt adnak számot tudásukról, és ez alapján kapják meg a bizonyítványt). A tervezett átalakítás részben központosít, hiszen a szakmai alapképzést kizárólag az állami és az egyházi fenntartásban lévő szakképző centrumok végezhetnék, a másik oldalon viszont a felnőttképzésben megtartaná a piaci viszonyokat.